Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) kiegészítő kommunikációs módszerek, eszközök és technikák gyűjtőfogalma. Segítségével a súlyos beszédzavarral küzdő emberek is képessé válhatnak önmaguk kifejezésére, azaz az AAK „megmutathatóvá teszi a kimondhatatlant”. Ha valaki szavakkal nem is tudja megosztani érzéseit és gondolatait, a fotókon, grafikus ábrákon, esetleg betűkön alapuló AAK-módszerekkel megteheti azt.
Az AAK-oktatás mindig az adott személy egyéni igényein és lehetőségein alapul. A pedagógus gondosan differenciált, száz százalékig egyénre szabott programot állít össze. A rendszerint fennálló társsérülések – mozgássérülés, érzékszervi sérülések, intellektuális képességzavar stb. – szabják meg, hogy kinek mire van szüksége. Az oktatás üteme, ritmusa, módszerei, az alkalmazott AAK-formák, az informatikai segédeszközök szintje, a kommunikációs stratégiák tanítása mindenkinél más és más.
A kommunikáció sokféleképpen segíthető:
- rámutatás, egyszerű jelek, jelbeszéd, jelnyelv
- nem beszéd alapú hangjelek
- arcjáték
- tárgyak, képek, képcsere
- Bliss nyelv, írás (síkírás vagy Braille), betűtábla
- mesterséges beszéd, kommunikátorok
- számítógépes eszközök
Szintén az alternatív kommunikációhoz soroljuk azokat az eseteket, amikor az érthető beszéd jelen van, de a kézírás a súlyos mozgássérülés következtében jelentősen nehezített.
A mi kacifántos gyerekeink többsége nem beszél, ezért a programjainkon folyamatosan használjuk és alkalmazzuk az alternatív augmentatív kommunikáció (röviden AAK) eszközeit.
Kezdeti lépsek
2016. nyarán az AAK-t Magyarországon meghonosító Bliss Alapítványtól kértünk segítséget, hogy vegyenek részt a nyári táborunkban, és biztosítsák a kacifántosoknak az AAK eszközeit. Alapítványunk a programokhoz szükséges hangadó gépeket, az ún. kommunikátorokat is tőlük bérelte. Az első táborban a gyerekek a szemmel irányított eszközzel, a Tobiival is megismerkedhettek, kipróbálhatták azt.
A Tobiit 2017. nyarán a Kantharosz Civil Összefogás támogatásával tudta alapítványunk megvásárolni. A szemmel irányíott eszközt 4 gyermek – akik elsőként érdeklődtek az eszköz iránt – a saját otthonában használja heti váltásban. A beüzemeléshez és a használathoz a budapesti CP Ház Alapítványtól kaptunk segítséget. Az eszközzel együtt játékszoftvert is vásároltunk, így kezdetben a szemmel irányított különböző játékok jelentettek nagy élményt a gyerekeknek. Egy év elteltével látták úgy a családok, hogy áttérhetünk – a kedvenc játékok megtartása mellett – a kommunikáció tanulására, mindegyik gyerkőcnek a saját igénye és üteme szerint. Ennek a felépítése azonban már folyamatos szakmai segítséget kívánt. Az első négy havi tanulás a Győri Lions Alapítvány támogatásával valósult meg.
A 2016. évi nyári tábort követően követően minden programunkon jelen volt az alternatív kommunikáció. A szemmel irányított eszközökön kívül szükséges volt a kézzel irányított eszközök beszerzése is. Az eszközök magas ára miatt az első években még nem volt lehetőségünk saját, kézzel/lábbal/állal stb. működtethető eszközöket beszerezni. Az első 3 hangadó gépet egy-egy pályázatból 2018-ban tudtuk megvásárolni. Addig az eszközöket továbbra is a Bliss Alapítványtól kölcsönöztük.
A hangadó gépek, az ún. kommunikátorok azért nagyon fontosak, mert ezek segítségével a nem beszélő gyerekek is kommunikációs helyzetbe tudnak kerülni: be tudnak mutatkozni, tudnak köszönni, tudnak választani és válaszolni és tudnak szerepelni! 2017. decemberében a győrzámolyi Mosolyország Színjátszókörrel közös adventi műsorban szerepeltünk a helyi templomban 4 kacifántos és 8 ép gyerkőccel, ahol a kacifántosok a kommunikátorok és az épek segítségével énekeltek!
2018. év végén a Győri Lions Alapítvány pályázatán támogatást kaptunk több eszköz beszerzésére. 2019. év tavaszára meg is érkeztek az eszközök, játékok, kapcsolók, együzenetes és kétüzenetes hangadó gépek.
Majd 2019. nyarán első alkalommal tartottunk a családoknak AAK konzultációt Lehoczki Zsanett és Bodrogi-Szomor Dóra AAK szakemberek segítségével. A konzultáció előtt a két szakember tájékoztatót tartott a szülőknek az AAK-ról, a módszereiről, az eszközeiről és az alapvető tudnivalókról. A szakemberek 2016. óta minden egyes nyári táborunkban részt vettek, így a 2019. évi Lúdas Matyi táborban is, ahol tapasztalatokat tudtak szerezni a gyerekekről. A konzultáció elején minden gyermekről kommunikációs mátrixot vettek fel a szakemberek, ebből kiderült, hogy a mindennapi kommunikációs helyzetekben mik a gyermek erősségei és gyengeségei. Az egyes eszközöket a szakemberek megfigyelései és a mátrix alapján kölcsönözték ki alapítványunktól a családok és használják azokat a saját otthonukban. A konzultáción összesen 9 család vett részt. Az eszközökön kívül sok hasznos tanácsot is kaptak otthonra.
Mivel a kommunikáció soha nem légüres térben történik, fontos, hogy a család a kommunikáció oktatás folyamán a terápiás team teljes értékű tagjaként lehessen jelen. A pedagógus által megtanított készségeket ugyanis csak a család – és mellette a tágabb környezet, az óvoda, az iskola – teheti a mindennapok részévé.
A következő konzultációra 2019. decemberében került sor, ahol már az otthoni tapasztalatokat meg tudták beszélni a szülők a szakemberekkel és egy közös együttműködés kezdett megvalósulni a gyerekek kommunikáció fejlesztésében.
2019 év végén újabb támogatást kaptunk eszközök vásárlására a Győri Lions Alapítványtól. A pályázatban olyan eszközöket kértünk, amelyek – az AAK szakemberek javaslatai alapján – már egy-egy gyerek speciális igényeit segítik.
Az eszközök 2020. év elején érkeztek meg alapítványunkhoz, de a gyerekek csak a vírushelyzet miatti szünetet követően, nyáron vehették őket birtokba, mert 2020. júliusában ismét konzultációt biztosítottunk a családoknak. A konzultáció keretében mutatták meg a szülőknek és a kacifántosoknak, melyik eszközt hogyan használják és milyen céllal. Zsófi és Ármin saját otthonában már használja is az eszközöket. Nina pedig a fejegér használatát gyakorolja.
